Húúú, ez a karnevál... már csütörtök van, de még mindig nem pihentem ki magam.
De mielőtt részletes mesélésbe kezdenék, itt egy kép életem első igazi karaokee élményéről...

Limassol lenyűgöző volt. Sajnos nem volt időnk megnézni a várost, csak a karneválon voltunk pár órát, de ez a forgatag!! Rengetegen voltak mindenhol, a város legnagyobb utcáján tömve voltak a járdák, az autók helyén pedig sorra vonultak a beöltözött, táncoló éneklő csoportok. Még sosem láttam ekkora beöltözött csoportokat. Egy - egy társaságban 50-60 ember ugyanolyan jelmezben, de még a babakocsiban ülő csöppségek is tökéletesen illettek a képbe. A nagyobb gyerekek közös táncot adtak elő, szüleik utánuk, a legkisebbek pedig a kocsikon. De a kocsik sem "egyszerű" kocsik voltak, hanem hatalmas utánfutók, Vikinghajónak, Aladin világának vagy éppen bikának ábrázolva. És csak jöttek, jöttek a felvonulók - több mint 50. De nem csak ők voltak beöltözve, hanem mindenki! Mindenki parókában, vicces jelmezekben. A férfiak előszeretettel öltöztek nőnek - ezt nem igazán értettem - de sok örült cowboy, maffiózó és a nők között sok sarkcsillag is volt. - Végülis mediterrán országban vagyunk. Az ESA (Erasmus of Cyprus) is szervezett egy csoportot, de mi nem igazán tudtuk milyen lesz, na meg nem is akartunk költeni hülyeségre, így csak néztük a forgatagot. Csak az nem tetszett, hogy a rengeteg autó miatt a buszozás tovább tartott mint az az idő, amit a karneválon töltöttünk.

Este karneválparty az Ithakiban... Jó kis partyhangulatban érkeztünk meg, még nem voltak sokan, karneváli hangulat volt, pörgős latinos zenék, lufik, jelmezesek. Bár nincs túl sok hely táncolni, mi megoldottuk a dolgot. Bevallom férfiasan megittunk egy - két koktélt, de csak hogy leigyuk a belépő árát :P Egy kis idő elteltével mindenki "meglepően" közvetlen lett, a finnek pl elkezdtek ölelkezni, ami alapvetően egyáltalán nem jellemző rájuk. Megjöttek az amerikaiak és Jenia haverjai is. Nagyon könnyű ismerkedni és persze hogy egy rosszfiú hajtott rám - mintha vonzanám őket. Egész jól nézett ki a srác, bár tipikusan arab. Iránból származik, 25 éves, 10 éve él Cipruson és az egyetemen a nemzetközi hallgatók csoportjának vezetője, MA képzésben marketinget tanul. Megfogott a magabiztos megjelenése, de az nagyon fura, hogy olyan itt mint valami kisfőnök. Elfogyott az asztalunkról az üres pohár, szólt az egyik haverjának hogy hozzon, és az ugrott. Bármit kitalált, kiadta a parancsot és valamelyik srác ugrott, hogy megcsinálja. Kicsit olyan, mintha nem is a haverjai, hanem a beosztottjai lennének. Érdekelt ez a helyzet. Kérdezgettem őt, de nem nagyon akart válaszolni a  kényesebb kérdésekre... Az viszont nagyon tetszett, hogy egyátalán nem volt tolakodó, csak táncoltunk és bár ittas volt, nem akarta rámvetni magát. Illedelmes volt, ami manapság kész csoda.

Az este felénél váratlan fordulatok történtek- Dace nem érezte magát valami jól, elmentem vele sétálni. Teljesen ki volt akadva Jenia miatt. Nem is gondoltam, hogy alakult valami köztük, de ez a valami most véget ért és ez nagyon felzaklatta őt. Szóval sétáltunk egy kicsit, haza akart menni és Tuija vele ment. Sok új embert ismertem meg, az egyik csajnak 2 évig magyar barátja volt, folyton Édesemnek szólított, nagyon aranyos volt. Én az emlegetett sráccal buliztam tovább - Amir - aztán 3 körül ők vittek át minket Jeniával az afterpartyba. A többi finn taxival jött, és láss csodát nem a mi kolinkba szervezték az afterpartyt!! Mondtunk Jeniának hogy panaszkodott Harris és ezért a srácok lakásába mentünk, innen kb 2 percre. Meglepődtem, mert eddig úgy éreztük őket nem érdekli, hogy mit gondolunk, az hogy mi nem szeretnénk itt partykat, de mégis. Beszéltem erről Amirral is, úgy éreztem ő a központi ember, akinek ezt mondani kell, így legalább egy gonddal kevesebb az Olive Halls-szal kapcsolatban. Az afterparty nagyon sokáig tarott, reggel 9-re értem haza... az egész napomat a pihenés tette ki, csak aludtam, hajat mostam és ettem. Dél körül hívott Amir, hogy éhes vagyok -e. Őszintén szólva kíváncsi vagyok erre a srácra. Na meg az egész este együtt buliztunk, úgy kezelt mint a barátnőjét, így gondoltam jobb tisztázni a dolgot. Felvett kocsival (3 percre lakik innen, de mindenhova kocsival jár) főzőcske volt a lakásában. 7en voltunk, Jenia a előző esti csajok, srácok. Fincsi ebéd után beszélgettünk, Aktivitizünk, Felelsz vagy mersz - t játszottunk, jó hangulat volt. Amir viselkedése pártatlan volt - még szerencse - de érezni lehetett a levegőben, hogy a barátnőjének tekintenek. Amikor tudtunk beszélni kettesben rátért a témára. Előző este még ő is azt mondta, hogy nem akar barátnőt, de úgy tűnik megváltozott a helyzet. Én viszont nem úgy gondoltam az estét, így megmondtam, hogy én nem akarok semmi komolyat tőle. Csak barátkozni. Bírom őt, de annyira nem, hogy feladjam a független, ismerkedős Jokerkártyámat - talán ha egy igazi 'félisten' lenne, de nem az. Ráadásul persze a viselkedése sem tetszik, túl parancsoló, szerintem kissé agresszív és 'bad boy'. Ismerősnek viszont jó, jófej és érdekes személyiség. Azt hittem csodálkozni fog rajta, hogy a Rendőrtisztire járok, de nem. Általában a tipikus rosszfiúknak nagyon nem tetszik a dolog, de ő természetesnek vette és elismerő volt a választássommal kapcsolatban. (Az állami pálya mindig biztos, és ha eljut valaki magasabb körökbe szép fizetések is vannak - én csak bólogattam, valahogy így képzelem én is). Kezdem úgy érezni, hogy ebben az országban mindenki megszeg minden szabályt, márcsak a virtus miatt is, nem akarnak betartani semmit, ez viszont természetes nekik. Nem tartják őrültnek aki a rendvédelmi vagy államigazgatási pályát válaszja - na, ez meg nekem fura.

Kedden egész nap a nemzetközi jog prezentációra készültem. Akkor sem végeztem volna, ha egész héten tanulok rá, de így, egy nap alatt lehetetlen volt mindent elolvasni. Nem birtam rávenni magam, hogy előbb elkezdjek tanulni, de azért egész jól sikerült. Amikor kint álltam a sok ember előtt, és nem voltam biztos abban, hogy fogalmazzam meg a mondanivalóm megfogadtam, hogy ez volt az utolsó óra amire így készültem fel. Szerda este sokan mentek megint az Ithakiba, engem nem lehet kimozdítani az ágyamból mióta visszaértünk a kondiból... nagyon fáradt voltam...
A gym egész jó hely ismerkedni. Beszélgettem egy újabb sráccal. :) De nem kell egyből pasizásra gondolni, kb egy fejjel alacsonyabb mint én. Limassolból származik, kérdezte este megyünk-e az Ithakiba. Eddig úgy volt, hogy oda igazi ciprióta még véletlenül sem megy, de úgy tűnik ez nem egészen igaz. Azt mondta sokkal jobban szereti a nemzetközi helyeket, mint az igazi ciprióta bárokat, mert ott mindenki ismer mindenki, csak állnak, iszogatnak, a külföldi hallgatók között viszont mindig fergeteges a hangulat. Na, ezt tanusíthatom. Pár hete járt Budapesten, panaszkodott, hogy jól átverték őket 1-2 helyen, 400-500 Eurós számlákat hoztak ki nekik, és hogy a taxisok is mindig csaltak. Hát erre mit mondhattam volna? Igen, külföldiként Budapesten nagyon figyelmesnek kell lenni. Kérdezte, hogy de mi van a Rendőrséggel? Hogy lehet ezt megengedni? Hát... dolgozunk az ügyön, de a sötét oldalnak mindig nagyobb a pézügyi alapja mint a kéknek és így kissé szélmalom harc... de megnyugtattam őt, hogy Magyarországon nagyon jó a rendvédelem - és hogy miért?  - tettem fel neki mosolyogva a kérdést - mert én a Rendőrtisztin tanulok! :P

Ma kondi és szeminárium, este viszont főzőcskézünk az afrikai srácokkal. Most Tuija főz és ők csinálják a desszertet, fincsi lesz!! Az előző héten jól sikerült a vacsi - kicsit úgy nézek ki ezen a képen mint egy hajléktalan, de ez van, hidegben bebugyolálja magát az ember...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.